Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Civil hídépítés konferencia. 2010 Újvidék

Egyesületünk képviseletében Sebestény István vett részt a rendezvényen, ahol előadást is tartott. (A konferenciáról szóló alábbi beszámolót az Európa Háztól vettük át.)

SLÁGER AZ EU a Nyugat-Balkánon

A Nyugat-Balkán országai európai integráció bűvöletében élnek és EU-tagságukért szinte már az egymással való együttműködésre is hajlandók lennének. Újvidéken szerveztek nemzetközi civil találkozót 2010. június 18-19-én.

 Kép "Civil hídépítés" címmel szervezett nemzetközi programot 28 magyar civil szervezeti képviselő részvételével az Európa Ház. A bosznia-hercegovinai, horvát, koszovói, macedón, montenegrói, szerbiai civil szervezetek képviselőivel mintegy 60 fős összejövetelre Szerbia harmadik legnagyobb városában, egyben a Vajdasági Autonóm Tartomány fővárosában, a 300 ezer lakosú Újvidéken került sor.

A Nyugat-Balkán nem csak azért fontos térség Magyarország számára, mert szomszédos illetve közeli országokról van szó jó befektetési lehetőségekkel és - elsősorban Szerbia területén - jelentős számú magyar kisebbséggel, hanem mert aktív szereplőként járulhat hozzá a demokratikus átalakulási folyamatokhoz egy közös tanulási folyamat eredményeként. Ebbe a civil társadalmi tapasztalatok is beletartoznak, mivel Magyarország a civil társadalmi kérdések állami és finanszírozási szabályai tekintetében nettó exportőrnek számít: Kelet-Európa több országa tőlünk vett ötleteket saját civil társadalmát szabályozó eljárások és (jog)szabályok, többek között az 1%-os törvények megalkotásában.

A volt Jugoszlávia területéről érkező résztvevők egy dologban mindenképpen egységesen nyilatkoztak. Srdan Majstorovic a belgrádi kormányzati EU integrációs Iroda igazgatóhelyettese szerint a térség országai az eltérő tagjelölti helyzetüktől függetlenül abban egységesek, hogy az Európai Unió jelenti számukra a közös jövőképet, melynek gyakorlati megvalósulását az EU-tagság jelenti. Kern Imre, a Vajdaság Autonóm Tartományi Befektetési Alap igazgatóhelyettese kiemelte az európai regionális együttműködések jelentőségét. Ebben a Vajdaságban nagy jelentőséget tulajdonítanak, főleg a 2009 decemberében a szerb parlament által ratifikált vajdasági statútum óta. Vehid Sehic, a Tuzlai Állampolgári Fórum (Bosznia-Hercegovina) szerint ezt a folyamatot a civil szervezetek azért segíthetik, mert közöttük jobb az együttműködés, mint a kormányok között. Jovan Teokarevic, a belgrádi Központ az Európai Integrációért szervezet igazgatójának véleménye szerint az Európai Unió túl fontos ügy ahhoz, hogy csak a kormányok foglalkozzanak vele. Igaza van. A helyi civil szervezetek tevékenységében megkerülhetetlen szereplővé léptek elő az európai uniós programok és források. Így a résztvevő mintegy 30 nyugat-balkáni szervezet mindegyike árgus szemekkel figyeli a térségben elérhető fejlesztési/támogatási lehetőségeket. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű a 2007 óta Előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) néven működő és a korábbi előcsatlakozási programokat (PHARE, CARDS stb.) egybegyűjtő támogatási rendszer.

A jó ötletek megvalósításának lehetőségét azonban itt sem adják könnyen. A pályázati űrlapok kitöltése szaktudást igényel. Miljenko Dereta, a szerb civil társadalom egyik leg(el)ismertebb alakja szerint ez komoly akadályt jelent a pénzügyi mellett emberi erőforráshiánnyal küszködő térségi és közelebbről szerbiai nonprofit szektor számára. Az európai uniós programok gyakorlati menedzsmentjének elsajátítását jelenleg egy külön program segíti (európai uniós forrásból). A TACSO névre keresztelt kezdeményezés technikai segítséget nyújt civil szervezetek számára. A nemzetközi együttműködésben létrehozott program tavaly nyitotta meg nyolc irodáját a térségben (Albániában, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban, Koszovóban, Macedóniában, Montenegróban, Szerbiában) és Törökországban, adott tájékoztatást Sergej Vujacic, a belgrádi iroda képviselője. Bogdan Djurovic, a podgoricai (Montenegró) iroda képviseletében hozzátette: többek között tréningeket tartanak az EU-s pályázathoz szükséges regisztrációról az ún. Pador-rendszerről (a magyar EPER-regisztrációhoz hasonló folyamat).Daniela Stojanova, a macedón Nemzetközi Együttműködés Macedón Központja képviselője szerint a pontos ügymenet mellett fontos a társadalmi részvétel erősítése, ugyanis egy macedón felmérés szerint a társadalom csak 42%-ának van bizalma a civil szerveket iránt (ami még mindig kevesebb, mint a politikai pártok iránti bizalom). Emina Omanovic, a szarajevói Nemzetközi Békeközpont (Bosznia-Hercegovina) képviselője szerint ez azért is lehet így, mert sokan - tévesen - üzleti tevékenységet sejtenek a civil szervezetek mögött.

Az Európai Unióban több intézmény is hivatalból foglalkozik a Nyugat-Balkánnal. Ennek fő letéteményese természetesen az Európai Bizottság Bővítési Főigazgatósága. De az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság európai uniós tanácsadó intézményként is fontosnak tartja a nyugat-balkáni országok integrációját. Ezért többek között Nyugat-Balkáni Kapcsolattartó Csoportot működtet, tájékoztatta a résztvevőket Aurélien Juliard, az EGSZB képviseletében. A Kapcsolattartó Csoport a harmadik Nyugat-Balkán Fórumát tartotta a térségből érkező civil szervezeti részvétellel 2010. május 18-19-én Brüsszelben, melynek ajánlásai többek között a civil szervezetek működését segítő jogi környezet kialakítását szorgalmazták a térségben.

Az európai uniós lehetőségek mellett Sebestény István, magyar nonprofit kutató a magyar civil társadalom fejlesztésében fontos szerepet játszó két finanszírozási programot említett. Az 1 százalékos felajánlási lehetőség már több mint 10 éve ad lehetőséget a magyarországi adófizetőknek arra, hogy tudatos állampolgárként évenként felajánlják személyi jövedelemadójuk 1 százalékát egy általuk meghatározott civil szervezetnek (ez 2009. évben több mint 29 000 kedvezményezettet és több mint 10 milliárd forintnyi felajánlást jelentett). A másik a Nemzeti Civil Alapprogram, melynek pályázati kiírásain keresztül évi több mint 10 ezer civil pályázat részesül nagyobb részt működési támogatásban és mintegy 7 milliárd forint mértékben. Ezek olyan kezdeményezések, melyek Magyarországon beváltak, hasznosíthatóak (az 1 százalékos felajánlási lehetőség a magyar példa alapján ma már Kelet-Európa számos országában, így többek között Horvátországban, Lengyelországban és Szlovákiában is alkalmazzák).

A konferencia folyosói beszélgetésein felmerült, a térség civil szervezeteire koncentráló és az érintett kormányok által felajánlott közös támogatási alap (egy helyi Visegrádi Alap) lehetőségének gondolata azonban soknak bizonyult. A résztvevő civil képviselők nagyjából elképzelhetetlennek tartották, hogy kormányaik közös megegyezésre jussanak egy ilyen alap felállításában. Ezen nincs mit csodálkozni. Szilágyi Imre, a Magyar Külügyi Intézet főmunkatársa szerint a demokratikus rend helyreállítása a délszláv háború után (mely egyes számítások szerint 1 milliárd dolláros gazdasági veszteséget jelentett a térségben) lassú folyamat, melyben a legfőbb közös pontot egyelőre az Európai Unió által támasztott követelményeknek való megfelelés jelenti.

Az egymás iránti bizalom hiánya azonban a civil szervezetek között is jelen van. Ennek egyik ékes és sajnálatos példája egy EU-tagállamok és nyugat-balkáni civilek együttműködésével tervezett civil projekt és pályázat, melynek beadása többek között azért hiúsult meg, mert a macedón partner egyszerűen nem volt hajlandó együttműködni a horvátokkal (azon az alapon, hogy ők már hivatalosan is EU-tagjelöltek, így túl fejlettek). Pedig finoman szólva nem a macedón-horvát a meghatározó ellentét a térségben.

A konferencián kiderült: a térség civil szervezetei kiemelkedő jelentőséget tulajdonítanak a 2011 első felében esedékes magyar EU-elnökségnek. Ettől a félévtől tartalmi előrelépést várnak a taggá válásuk folyamatában. Barabás Miklós, a magyar EU-elnökséget civil részről előkészítő EU2011 Civil Munkabizottság koordinátora elmondta: a magyar civil szervezetek kiemelt témaként kezelik a bővítés és ezen belül a Nyugat-Balkán kérdését. Hozzátette: az elhangzott üzeneteknek továbbítani fogják a döntéshozók, így a magyar kormány képviselői felé illetve javasolta, hogy az ezt tartalmazó pont is szerepeljen a konferencián elfogadott ajánlások között.

Az újvidéki konferencián a résztvevők hét pontból álló ajánlást fogadtak el, mely többek között kijelöli a további együttműködési lehetőségek irányát. Az egyoldalas dokumentum kiemeli a nyugat-balkáni térség európai uniós integrációjának fontosságát és azt, hogy az EU-bővítés a magyar EU-elnökség kiemelt területe legyen. Az ajánlás olyan konkrét programokat is javasol (az Európai Civil Napok megrendezése 2011 májusában Budapesten, egy Dunai Civil Fórum megalakítása a Duna-stratégiához kapcsolódva), ahol tovább lehet mélyíteni az együttműködést.

A rendezvényt a magyar Külügyminisztérium támogatta. Helyi partnerek a belgrádi Európai Alap a Balkánért és a szabadkai Helyi Demokratikus Kezdeményezések Hálózata voltak.

(Civil Európa/Európa Ház)